Erőszak és nemek. A társadalmi nemek kutatása Magyarországon az ezredfordulón. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. 2003.

Erőszak és nemek. A társadalmi nemek kutatása Magyarországon az ezredfordulón. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. 2003. október 27–29.

A szimbolikus erőszak az oktatásban és a feminista pedagógia
Szekcióvezető: Thun Éva és Bojda Beáta
(2003. október 29., szerda, 9-14 h, 2009-es terem)

9.00 h
Vincze Tamás: Nőnevelés és ajánlott olvasmányok a 19. és 20. század fordulóján Magyarországon

A 19. és 20. század fordulóján Magyarországon megjelent pedagógiai folyóiratok (különösen a Nemzeti Nőnevelés) serdülő lányok nevelésével foglalkozó írásai és a korban kiadott nevelési útmutatók kiemelt kérdésként kezelik a fiatal lányok olvasmányait. Kutatásom során arra kerestem választ, hogy az egyes tanulmányszerzők, pedagógusok milyen retorikával léptek föl a „leánylelkekre káros regények” ellen, milyen veszélyt láttak az irodalom akkori irányzataiban a fogékony leányolvasókra nézve. Milyen mennyiségű és minőségű olvasmányt tartottak még elviselhetőnek és nem kárhoztathatónak a leányiskolákban? Mivel a jelzett korban listák is készültek a leányok kezébe adható könyvekről, egy lista példáján keresztül szeretném bemutatni a leányok elé tárt megszűrt, leszűkített, átszínezett irodalom sajátosságait. Kiviláglik az akkori pedagógusok írásaiból, hogy a leánynevelő intézetek tanárai gyanakodva, bizalmatlanul szemlélték a kibontakozó női irodalmat, amelytől távol kell tartani a serdülő lányokat. Ezekből az írásokból az ízléstörténeti olvasaton túl egy gyermekkép is rekonstruálható, jobban mondva körvonalazható az a „leányeszmény”, amely az akkori nevelők szeme előtt lebegett. Így a korabeli „növendék leányok” olvasmányaival foglalkozó cikkek gazdag anyagot kínálnak a női szerep bemutatásához.

9.30 h
Pók Katalin: Nők a posztmodern korban

Gyökeres átalakulási folyamat részesei vagyunk. A változás már a 20. században megkezdődött, és átível a 21. Század elejére is. A család, a nők szerepének átalakulása része a nagy változásnak, amit a század uralkodó filozófiája, a posztmodern és a vele párhuzamosan haladó neoliberalizmus indukált. A filozófiai és politikai eszmei áramlatok mellett a technikai fejlődés, az információs társadalom hatása is érezhető az átalakulási folyamatban. E kettős hatás egy új paradigmát hoz létre. A posztmodern a régi trend lebontását végzi, míg az információs társadalom felépíti az újat; a globalizációs „metaideológia” pedig segíti az új paradigmát egységessé tenni a világban. A homogenizálás útjában a nemzetek kultúrája áll, beleértve vallását is. A globalizációs trendet erősíti a média szuggesztív ereje. Arra a kérdésre keresem a választ, mi történik a családdal, a nők korábbi szerepeivel, és miért.

10.00 h
Pikó Bettina: Az életmód, az értékpreferenciák és az egészségkockázati magatartás összefüggései és nem szerinti különbségei a középiskolás korosztályban

Az egészségi állapot meghatározásában központi szerepet játszik az életmód, az egészség-magatartás. Az életmódbeli elemek azonban csak részben a szabad választás eredményei, a társadalmi körülmények és mikrokulturális hatások egyaránt formálják azt. Az életmód és magatartási kihatásai a szakirodalom szerint az értékpreferenciáktól is függnek, az azonban még további kutatások tárgya, hogy miben áll ez a viszonyrendszer – különösen a serdülő és fiatal korosztályokban, akik még nem rendelkeznek szilárd értékrendszerrel. Legújabb kutatásunk (OTKA T 042490) célkitűzése az általános és középiskolás korosztály kockázati és preventív egészség-magatartásának vizsgálatát foglalja magában a fiatalok életmódjának, szabadidő-eltöltésének és értékpreferenciáinak tükrében. Jelen elemzésünkhöz a szegedi középiskolások (N = 602) adatait használtuk fel. A statisztikai elemzések alapján megállapíthatjuk, hogy jelentős összefüggések mutathatók ki a vizsgált változók között. Az összefüggések azonban nem függetlenek a nemtől sem, hiszen a különbségek megfigyelhetők mind az egészség-magatartásban, mind pedig az értékrendszerben és életmódban.

10.30 h
Kőműves Zsuzsanna: Asszertivitásfejlesztés a felsőoktatásban

Oktatói gyakorlatomban tréning rendszerű foglalkozásokat tartok tanár szakos nappali hallgatók és posztgraduális képzésben részt vevő felnőttek számára. Szakpszichológusként piaci területeken is dolgozom. Az elmúlt években felhalmozott tapasztalataimat szeretném megosztani az érdeklődőkkel. Fejtegetéseimet egy szakmailag paradox helyzet felismerése indukálja.
Általában a személyiségfejlesztő tréningek tipikusan visszatérő „női” sajátossága az asszertivitásprobléma fogalmával helyettesíthető. Az alkalmazott pszichológia, konkrétan szervezetfejlesztés területén a női vezetők képzésében célzott asszertivitásfejlesztés zajlik. Az alkalmazás másik nagy tudományterülete a pszichoterápia. A módszerek a terapeuták műhelyeiből és a piacról lassan átterjedtek a mindennapi egészségkultúra és a lifelong képzés területére. A felsőoktatás viszont még kiaknázatlan területe e technikáknak, holott a döntés, a vezetés, a dinamikus cselekvés, az egyéni hatékonyság képességei és fejlesztésük mindennapjaink általános oktatási kánonjának alapszavai.

11.00 h
Bojda Beáta: Fiatal felnőtt egyetemista nők mentálhigiénés eseteinek pedagógiai megközelítése

Rövid előadásom során egy felsőoktatási intézmény mentálhigiénés programirodájának féléves tanácsadói jegyzőkönyveit elemzem. Kiegészítésként saját tapasztalataimat és a tanácsadó team szupervíziós találkozóit kívánom használni. Kérdéseim: Hol vannak a határok az átmenetileg megbillent lelki egyensúlyú személy és a „normális” posztmodern élet okozta tájékozódási zavar között? Milyen elméleti-gyakorlati kommunikációs problémákat rejt a segítséget kérő hallgatók „diagnosztizálása”? Alanyaink az esetek személyei, vagy személyes esetek? Miről szól a történet?
Reményeim szerint láthatóvá válik, hogy egy reális világról szóló curriculumban gondolkodva a magánszféra és a társadalmi kihívások súrlódásai pedagógiai eszközökkel is csökkenthetők.

11.30 h
Rédai Dorottya: Máshogy is lehet tantervet reformálni? Tantervreform és a „gender” mint téma az oktatási diskurzusban Szlovéniában és Magyarországon

Előadásomban a CEU Gender Studies szakán 2003-ban írt szakdolgozatom alapját képező kutatás eredményeiről szeretnék beszámolni, melynek témája a szlovén (1995–1999) és magyar (az 1990-es évek eleje óta tartó) tantervreform-folyamat összehasonlítása abból a szemszögből, hogy a „gender” mint szempont hogyan jelenik meg elsősorban a tantervekben és az oktatási diskurzusban szakmai és döntéshozói szinten, másodsorban a tankönyvkiadás és a tanárképzés területén. Ismertetni fogom a reform megvalósításának folyamatát a két országban; az új tantervek gendertartalmát (Szlovén Nemzeti Alaptanterv 1999, NAT 1995 – utalva az azóta elkészült NAT 2003 vitaanyagra); összehasonlítom a szlovén és magyar tankönyvkiadási eljárást, és kitekintést nyújtok a témának a tanárképzésben való megjelenésére/hiányára. Választ próbálok keresni arra a kérdésre, hogy vajon mi magyarázza a tantervreform tartalmában és folyamatában, valamint a társadalmi nemekhez és a feminizmushoz való általános és szakmai hozzáállásban jelentkező különbségeket a két szomszédos, egymáshoz sok szempontból hasonlító ország esetében, és javaslatokat fogalmazok meg arra vonatkozólag, hogy a szlovén oktatási reform mely elemeit lehetne hasznosítani Magyarországon a közoktatás helyzetének javítása érdekében.

12.00 h
IgEN az oktatásban
Igazságosság és Esélyegyenlőség a Nemek között az oktatásban
Munkacsoport a lányok és fiúk, nők és férfiak méltányos részvételi lehetőségeiért a közoktatásban.

Előadásunkban az IgEN az oktatásban munkacsoport céljairól és tevékenységéről számolunk be. A társadalmi igazságosságnak és esélyegyenlőségnek az oktatásban megjelenő problematikájából munkacsoportunk a nemi szerepeket és identitásokat érintő kérdéseket választotta tevékenysége fókuszául. 2003-ban a módosított közoktatási törvényben és a Nemzeti Alaptanterv (NAT) reformjában a nemek közötti esélyegyenlőség és méltányosság (a többi esélyegyenlőségi kérdés sorában) megjelenik mint előírás, illetve javasolt horizontális – a
szaktematikákon átívelő – szemléletmód, ám alkalmazása a valós oktatáspolitikában, az oktatáskutatásban, a gyakorlati oktatásirányításban és a napi pedagógiai gyakorlatban mégsem érzékelhető. Ennek a hiánynak az okait szeretnénk feltárni, illetve szeretnénk elvi javaslatokat megfogalmazni és gyakorlati képzési programokat kidolgozni a nemek esélyegyenlősége politikájának a közoktatásba való hatékony integrálása céljából. Munkánk elméleti hátteréül a feminista pedagógia és a társadalmi nemek tudománya (gender studies) interdiszciplináris filozófiai-elméleti, társadalomelemző szemléletmódját alkalmazzuk – egyensúlyt tartva az elemzés (elméleti feldolgozás) és a cselekvés (gyakorlati képzések, módszertanok kidolgozása) között.

12.30 h
Thun Éva: Közoktatási reform – a tanárképzés reformja nélkül

Milyen szerepet játszik a tanári pálya „elnőiesedése” ennek a helyzetnek a legitimizálásában?
Az elmúlt évtizedekben a közoktatás irányítási rendszerei és szerkezete látványosan folyamatos változásokon ment át – méltán megkapva a „reform-maraton” elnevezést. Joggal feltételezhetnénk, hogy ennek a reformfolyamatnak szerves részévé vált a tanárképzés reformja is. Megvizsgálva azonban a valós helyzetet – paradox módon –, ennek éppen az ellentétét találjuk: a pedagógiai konzervativizmus elvei hatják át a tanárképzés tartalmait és szervezetét. Ennek az ellentmondásnak az okai számos, szélesebb értelemben vett „társadalmi változás”-ban lelhetők fel, melynek során az oktatás egész szerkezetének és az azt irányítóknak újra el kellett helyezkedniük az új társadalmi térben oly módon, hogy az intézményi „függetlenség és önállóság” meghatározása során leplezni tudják, hogy a közoktatási reform folyamata a kulturális tőke egyenlőtlen újraelosztásának egyik jelentős színtere. Ez az értelmezés magyarázatot adhat arra a jelenségre, hogy a közoktatási reform döntéshozói, konstruálói között túlnyomó részben férfiakat találunk, annak ellenére, hogy a pedagógus szakmában közismert a nők domináns részvétele. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a társadalmi státusukat tekintve „kettős kötést” megélő tanár nők – akik egyrészt női identitásuk, másrészt tanár identitásuk okán marginalizált társadalmi pozícióban vannak – miért tekinthetők ebben a felemás közoktatási reformfolyamatban egyszerre résztvevőnek/ágensnek, illetve áldozatnak és vesztesnek.

13.00 h
Kereszty Orsolya: „Csizmás legények és copfos kislányok”. A 3. osztályos általános iskolai tankönyvek gendervizsgálata

Az iskolai élet nagyon fontos és meghatározó tényezője a tankönyv. A szakirodalomban széles körben találhatunk a tankönyvekkel foglalkozó kutatásokat, de nyelvtankönyveket alig, és gender alapú megközelítésben egyáltalán nem vizsgáltak még. A kutatás tehát tartalmát és módszerét tekintve is innovatív: női egyenjogúságot vizsgál. Kutatásom célja az volt, hogy megvizsgáljam a férfi-nő reprezentációt a 3. osztályos nyelvtantankönyvekben, valamint, hogy milyen módon jelenik meg a társadalmi nemi szerepek elemzése és értelmezése a tankönyvekben. A használt elemzési szempontrendszert az értelmezési keret és a kevés szakirodalmi adat alapján alakítottam ki. A tanulmány néhány fontos kérdése és témakörei az általános célkitűzésen kívül a következők voltak:
• A nem – etnicitás – társadalmi osztályba való tartozás hármassága hogyan jelenik meg a tankönyvekben?
• Egységesség vagy alternativitás jellemzi a tankönyveket?
• Hely és idő: a nemek megjelenésének szférái
• A család szocializációs szerepe: kik jelennek meg, és milyen interakciókban?
• A tanár-diák kapcsolat, a tanulás fogalma
• Praktikus tudás
A kutatás során tehát sok érdekes, napjainkhoz kapcsolódó témakört érintettem: az adatokból és az elemzésekből egységesen kirajzolódik egy kép, ami számtalan kérdést vethet fel, és – szerencsére – további munkára ösztönözhet.