Thun Éva: A társadalmi nem tanulmányozásának helye a felsőoktatásban. (előadás vázlat)
Nő és férfi, férfi és nő - A társadalmi nemek kutatása az ezredfordulón – konferencia, TársadalmiNem- és Kultúrakutató Központ, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapest, 2002.
A társadalmi nem tanulmányozásának helyét értelmezi a közoktatásban és a felsőoktatásban: A társadalmi nem tanulmányozása kutatások és tanított kurzusok formájában részévé vált a magyar felsőoktatásnak – mint ahogyan ezt a jelen konferencia is bizonyítja. Tanulságos lehet megvizsgálni, pedagógiai szempontokból, hogy ez az „újfajta” tudományosság milyen helyet foglal el a felsőoktatás struktúrájában? Konszenzusos vagy nem konszenzusos környezetben jön létre és formálódik tovább? Milyen értékeket teremt? Hogyan integrálódik a meghatározó társadalomtudományi diskurzusok közegébe?
A konferencia programja Oktatás és feminista pedagógia szekció programja
Thun Éva: Feminista pedagógia a felsőoktatásban. (előadás vázlat)
Megosztott Világ 2: A nemek kutatásának alakulása a közelmúltban Magyarországon. Konferencia a Magyar Szociológiai Társaság, az MTA Szociológiai Kutatóintézet és az ELTE Szociálpolitikai Intézet Gender Studies Programjának rendezésében, Budapest, 2002.
- ennek éppen az ellentétét találjuk: a pedagógiai konzervativizmus elvei hatják át a tanárképzés tartalmait és szervezetét. Ennek az ellentmondásnak az okai számos a szélesebb értelemben vett „társadalmi változás”-ban lelhetők fel, melynek során az oktatás egész szerkezetének és az azt irányítóknak el kellett újra helyezkedniük az új társadalmi térben oly módon, hogy az intézményi „függetlenség és önállóság” meghatározása során leplezni tudják, hogy a közoktatási reform folyamata a kulturális tőke egyenlőtlen újraelosztásának egyik jelentős színtere. Ez az értelmezés magyarázatot adhat arra a jelenségre, hogy a közoktatási reform döntéshozói, konstruálói között túlnyomó részben férfiakat találunk, annak ellenére, hogy a pedagógus szakmában közismert a nők domináns részvétele. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a társadalmi státuszukat tekintve „kettős kötést” megélő tanár nők – akik egyrészt női identitásuk, másrészt tanár identitások okán marginalizált társadalmi pozícióban vannak – miért tekinthetők ennek a felemás közoktatási reform folyamatban egyszerre részvevőnek/ágensnek illetve áldozatnak és vesztesnek.
A konferencia programja
A magyarországi "Women's Studies" buktatói és problémái
Thun Éva: A magyarországi "Women's Studies" buktatói és problémái. (előadás vázlat)
Megosztott Világ Konferencia - MTA Társadalmi Konfliktusokat Kutató Intézete, 1995.
A fejlett világ szinte minden országának egyetemein a Women's Studies immár elfogadott, teljes értékű diplomát adó szak, széleskörűen és sok területre kiterjedően kutatott interdiszciplináris tudománynak tekintendő. Hazánkban azonban az igen jól tájékozott, nagy tudású szakemberek túlnyomó része még vagy nem is hallott róla vagy nem hajlandó tudomást venni létezéséről, vagy kineveti és gúnyolódik rajta.
A kultúra és közélet sem nagy támogató, a nőkérdést többnyire csak vagy botrányként, vagy kis színesként kezeli. Nem is beszélve az utca emberének véleményéről, aki többnyire a feminizmus fogalmáról torz, szélsőségesen elítélő véleménnyel van, és végül az ország irányítóiról, akik nem vesznek tudomást a külön, speciális női problémák létezéséről.
Valamiért mindenki a magánélet szféráiba utalja a kérdést, mondván ennél sokkal fontosabb teendőink is vannak, pl. építeni az országot, a gazdaságot. Hogy a nők egzisztenciális problémáinak kutatása és megoldása ennek a folyamatnak része lehet egyáltalán fel sem merül.
Azt az érdekes jelenséget is érdemes megjegyezni, hogy míg mind a gazdasági, mind a kulturális életben nagy mértékben jelen van a nyugat utánzása, addig a nyugati kultúra e vonulata, a nőmozgalom és feminista gondolat és tevékenység nem kapott zöld utat Magyarország határán.
A Women's Studies, abból a tényből indul ki, hogy az emberiség által eddig létrehozott tudomány egyoldalú, egyszemszögű, a férfiak által létrehozott, a férfiak számára. S mint ilyen figyelmen kívül hagyja a nők tapasztalataik és szükségleteit. Azt állítja, hogy a nőknek saját érzékeikkel és gondolataikkal, szemükkel és fülükkel, saját tapasztalásaik alapján és saját igényeik előtérbe helyezésével kell megismerni a világot és társadalmat, nem pedig a férfi tudásra és érdekekre alapozva. A világ is csak akkor teljesedik ki, ha a női és férfi tudás és tapasztalás harmóniába kerül. Ehhez azonban szükség van a női tudás és tapasztalás, világ és társadalomtörténetről szóló ismeretanyag gyűjtésére, felhalmozására, továbbadására, tanítására.
Milyen esélyünk lehet a Women's Studies hazai bevezetésére, elterjesztésére? Hogyan, milyen tematikával és milyen módszertannal érdemes indulni? Milyen célokat lehet és érdemes kitűzni? Mindezekre a kérdésekre keresem a választ immár második éve, a gyakorlati tanítás során megküzdve a magyar szakirodalom és tapasztalatok hiányával.
Kézenfekvő lenne, hogy a már különösen nagy bőségben létező angol-szász irodalomra támaszkodjunk és az ültessük át magyarra. Mondhatnám, hogy akkor igen könnyű a dolgom, hisz az angol tanszékeken, leendő angol tanárok a hallgatóim, ezért erősen hagyatkozunk az angol nyelvű irodalomra és elsősorban az angol és amerikai kultúra részeként tárgyaljuk a tárgyat. De hosszabb távon ennek azonban nem látom létjogosultságát több okból:
A women's studies egyik sajátsága, hogy nagy mértékben épít a hallgatók személyes tapasztalására, élményeire, és a magyar hallgatók tapasztalatai értelemszerűen mások.
Az amerikai és angol szakirodalom egy egészen más személyiségfejlődésen átmenő nőket és férfiakat tételez hallgatóságnak, öntudatosabbat, kreatívabbat, önállóbbat mint a magyar fiatalok.
A women's studies témái sem feltétlenül azonos fajsúllyal tárgyalandók, az eltérő társadalmi viszonyok miatt.
Legnagyobb és legsúlyosabb kérdés talán az, hogy e kurzus elvégezvén, a nemek és interperszonális kapcsolatok és emberi jogokban kiművel (ember)nő fők, hogyan tudnak majd boldogulni egy ellenséges társadalmi közegben? Rendelkezésre állnak-e majd a fórumok a céltudatos, saját személyiségével és terveivel és céljaival és képességeivel tisztában lévő nő fogadására? Léteznek-e támogató civil szervezetek, melyek az egyes nőket érintő problémákat felvállalják és képviselik és megoldásukat szorgalmazzák? Léteznek-e a megfelelő jogszabályok, melyek védelmet és alapot nyújthatnak a cselekvésre?
Úgy gondolom nem lenne szerencsés tehát az egy-az-egyben átvétel. Iránymutatásnak jó segítség különösen módszertanában, és azzal, hogy rámutat a személyes sors és társadalmi élet szoros kapcsolatára (personal is political). A továbbiakban azonban saját utunkon kell elindulni. Az út elején a legfontosabb feladatnak az adat és információgyűjtést, a helyzetfeltárást és elemzést tartjuk, hogy pár év múlva már valóban az adatokra alapozva az elmélet szintjén tudjuk folytatni a párbeszédet. Mindenképpen feladatunk a magyar női kérdések definiálása, a nőkép és női kultúra megfogalmazása és leírása. A Women's Studies harmadik igen lényeges, ha nem a leglényegesebb, feladatának tartjuk, a tudatos személyiségfejlesztést, hogy helyzetét elemezni képes, jogait ismerő, önálló, kreatív, tevékeny és céltudatos nők "nevelődjenek" Magyarországon.
A kultúra és közélet sem nagy támogató, a nőkérdést többnyire csak vagy botrányként, vagy kis színesként kezeli. Nem is beszélve az utca emberének véleményéről, aki többnyire a feminizmus fogalmáról torz, szélsőségesen elítélő véleménnyel van, és végül az ország irányítóiról, akik nem vesznek tudomást a külön, speciális női problémák létezéséről.
Valamiért mindenki a magánélet szféráiba utalja a kérdést, mondván ennél sokkal fontosabb teendőink is vannak, pl. építeni az országot, a gazdaságot. Hogy a nők egzisztenciális problémáinak kutatása és megoldása ennek a folyamatnak része lehet egyáltalán fel sem merül.
Azt az érdekes jelenséget is érdemes megjegyezni, hogy míg mind a gazdasági, mind a kulturális életben nagy mértékben jelen van a nyugat utánzása, addig a nyugati kultúra e vonulata, a nőmozgalom és feminista gondolat és tevékenység nem kapott zöld utat Magyarország határán.
A Women's Studies, abból a tényből indul ki, hogy az emberiség által eddig létrehozott tudomány egyoldalú, egyszemszögű, a férfiak által létrehozott, a férfiak számára. S mint ilyen figyelmen kívül hagyja a nők tapasztalataik és szükségleteit. Azt állítja, hogy a nőknek saját érzékeikkel és gondolataikkal, szemükkel és fülükkel, saját tapasztalásaik alapján és saját igényeik előtérbe helyezésével kell megismerni a világot és társadalmat, nem pedig a férfi tudásra és érdekekre alapozva. A világ is csak akkor teljesedik ki, ha a női és férfi tudás és tapasztalás harmóniába kerül. Ehhez azonban szükség van a női tudás és tapasztalás, világ és társadalomtörténetről szóló ismeretanyag gyűjtésére, felhalmozására, továbbadására, tanítására.
Milyen esélyünk lehet a Women's Studies hazai bevezetésére, elterjesztésére? Hogyan, milyen tematikával és milyen módszertannal érdemes indulni? Milyen célokat lehet és érdemes kitűzni? Mindezekre a kérdésekre keresem a választ immár második éve, a gyakorlati tanítás során megküzdve a magyar szakirodalom és tapasztalatok hiányával.
Kézenfekvő lenne, hogy a már különösen nagy bőségben létező angol-szász irodalomra támaszkodjunk és az ültessük át magyarra. Mondhatnám, hogy akkor igen könnyű a dolgom, hisz az angol tanszékeken, leendő angol tanárok a hallgatóim, ezért erősen hagyatkozunk az angol nyelvű irodalomra és elsősorban az angol és amerikai kultúra részeként tárgyaljuk a tárgyat. De hosszabb távon ennek azonban nem látom létjogosultságát több okból:
A women's studies egyik sajátsága, hogy nagy mértékben épít a hallgatók személyes tapasztalására, élményeire, és a magyar hallgatók tapasztalatai értelemszerűen mások.
Az amerikai és angol szakirodalom egy egészen más személyiségfejlődésen átmenő nőket és férfiakat tételez hallgatóságnak, öntudatosabbat, kreatívabbat, önállóbbat mint a magyar fiatalok.
A women's studies témái sem feltétlenül azonos fajsúllyal tárgyalandók, az eltérő társadalmi viszonyok miatt.
Legnagyobb és legsúlyosabb kérdés talán az, hogy e kurzus elvégezvén, a nemek és interperszonális kapcsolatok és emberi jogokban kiművel (ember)nő fők, hogyan tudnak majd boldogulni egy ellenséges társadalmi közegben? Rendelkezésre állnak-e majd a fórumok a céltudatos, saját személyiségével és terveivel és céljaival és képességeivel tisztában lévő nő fogadására? Léteznek-e támogató civil szervezetek, melyek az egyes nőket érintő problémákat felvállalják és képviselik és megoldásukat szorgalmazzák? Léteznek-e a megfelelő jogszabályok, melyek védelmet és alapot nyújthatnak a cselekvésre?
Úgy gondolom nem lenne szerencsés tehát az egy-az-egyben átvétel. Iránymutatásnak jó segítség különösen módszertanában, és azzal, hogy rámutat a személyes sors és társadalmi élet szoros kapcsolatára (personal is political). A továbbiakban azonban saját utunkon kell elindulni. Az út elején a legfontosabb feladatnak az adat és információgyűjtést, a helyzetfeltárást és elemzést tartjuk, hogy pár év múlva már valóban az adatokra alapozva az elmélet szintjén tudjuk folytatni a párbeszédet. Mindenképpen feladatunk a magyar női kérdések definiálása, a nőkép és női kultúra megfogalmazása és leírása. A Women's Studies harmadik igen lényeges, ha nem a leglényegesebb, feladatának tartjuk, a tudatos személyiségfejlesztést, hogy helyzetét elemezni képes, jogait ismerő, önálló, kreatív, tevékeny és céltudatos nők "nevelődjenek" Magyarországon.
A nemek esélyegyenlősége a közoktatásban.
Thun Éva: A nemek esélyegyenlősége a közoktatásban.
A Drága gyermek c. svéd kiállításhoz kapcsolódó szeminárium. Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Igazgatóság, Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, 2004. május 14.
Bevezető 1 – közéleti, politikai mondanivaló
A közoktatás és felsőoktatás szerepének megfogalmazásakor Európa-szerte előtérbe kerül a nemek közötti egyenlő esélyek biztosításának kérdése: annak elemzése, hogy milyen lehetőségeket és milyen társadalmi és kulturális identitás mintákat, készségeket és szakmai pályafutási lehetőségeket nyújt az oktatási rendszer a fiú és lány tanulók számára. A kérdéskör egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg az Európai Unió és Európa Tanács dokumentumaiban és irányelveiben (gender mainstreaming, gender equality), valamint az oktatáskutatás és társadalomtudományok nemzetközi színterein.
Bevezető 2 – személyes, tapasztalati tudás és mondanivaló
„Amikor 2001. februárjában feliratkoztunk a kurzusra, annyit tudtunk, hogy nem tudunk többet a témáról, mint bármely átlagember – rengeteg előítélettel kell megküzdenünk, sztereotípiával leszámolnunk ahhoz, hogy a kurzuson szerzett tapasztalatinkat, a témáról szerezett új ismereteket a későbbiekben jó helyen és jó időben használhassuk fel. Hosszas beszélgetések, sokszor viták vezettek el a felismerésig: az addig „kényesnek” tartott téma szűkös kereteibe ütközés helyett a kurzusra járó lányok/nők szinte mindegyikének rengeteg a mondani- és kérdeznivalója. Sok értékes és érdekes gondolata akadt, legyen szó a nők helyzetéről a családban, az iskolában, a munkahelyen, a nemekkel szembeni előítéletekről, a reklámok által közvetített sztereotípiákról, a feminizmus fogalmának hazánkban kialakult pejoratív értelméről és az európai gyakorlatról, vagy bármi másról, ami személyiségünk e fontos részével, nőiségünkkel kapcsolatos.” – Morvay Petra, tanárjelölt, főiskolai hallgató
A szeminárium programja
A Drága gyermek c. svéd kiállításhoz kapcsolódó szeminárium. Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Igazgatóság, Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, 2004. május 14.
Bevezető 1 – közéleti, politikai mondanivaló
A közoktatás és felsőoktatás szerepének megfogalmazásakor Európa-szerte előtérbe kerül a nemek közötti egyenlő esélyek biztosításának kérdése: annak elemzése, hogy milyen lehetőségeket és milyen társadalmi és kulturális identitás mintákat, készségeket és szakmai pályafutási lehetőségeket nyújt az oktatási rendszer a fiú és lány tanulók számára. A kérdéskör egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg az Európai Unió és Európa Tanács dokumentumaiban és irányelveiben (gender mainstreaming, gender equality), valamint az oktatáskutatás és társadalomtudományok nemzetközi színterein.
Bevezető 2 – személyes, tapasztalati tudás és mondanivaló
„Amikor 2001. februárjában feliratkoztunk a kurzusra, annyit tudtunk, hogy nem tudunk többet a témáról, mint bármely átlagember – rengeteg előítélettel kell megküzdenünk, sztereotípiával leszámolnunk ahhoz, hogy a kurzuson szerzett tapasztalatinkat, a témáról szerezett új ismereteket a későbbiekben jó helyen és jó időben használhassuk fel. Hosszas beszélgetések, sokszor viták vezettek el a felismerésig: az addig „kényesnek” tartott téma szűkös kereteibe ütközés helyett a kurzusra járó lányok/nők szinte mindegyikének rengeteg a mondani- és kérdeznivalója. Sok értékes és érdekes gondolata akadt, legyen szó a nők helyzetéről a családban, az iskolában, a munkahelyen, a nemekkel szembeni előítéletekről, a reklámok által közvetített sztereotípiákról, a feminizmus fogalmának hazánkban kialakult pejoratív értelméről és az európai gyakorlatról, vagy bármi másról, ami személyiségünk e fontos részével, nőiségünkkel kapcsolatos.” – Morvay Petra, tanárjelölt, főiskolai hallgató
A szeminárium programja
A társadalmi nem az oktatásban és nevelésben
|
| Thun Éva Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Angol-Amerikai Intézet A épület, 301/c. szoba, Tel.: 460-4400 / 4264 m. e-mail: thuneva@ludens.elte.hu
|
TANTÁRGYLEÍRÁS: A társadalmi nem az oktatásban és nevelésben
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései
A magyar társadalomtudományi és pedagógiai elemzéseknek és a tanárképzésnek ma még kevéssé tárgyal területe a társadalmi nemek elsajátításának folyamata az oktatásban a „rejtett tanterv” szerint. Annak ellenére, hogy a magyar pedagógiai irodalomban meglehetősen hangsúlyosan megjelenik a társadalmi szerepek kérdése, igen kevés elemző jut el odáig, hogy a nemi szerepet és annak tanulási és átadási / szocializációjának folyamatát ás mikéntjét tárgyalja. Az tudomány elmélet, mind filozófiai, szociológiai, pszichológiai szinten az “embert” emlegeti ideálnak, aránytalanul hangsúlyozva a társadalmi és közösségi lét és cselekvés fontosságát, és szinte teljesen hanyagolva, az identitás és személyiség témakörét.
A társadalomtudományok interdiszciplináris jellegének és összetett voltának felismerése és az azokba való alapvető jártasság egyik legfontosabb előfeltétele egy tanár szakmai képzettségének. Ezt a már nemzetközileg elfogadott szemléletet mutatja be kurzus a hallgatók filozófiai, pszichológiai és neveléselméleti tanulmányaira alapozva ismerteti meg őket a társadalmi nemek tanulmányozásának alap-elméleteivel.
A kurzus fel kívánja hívni a leendő tanár hallgatók figyelmét arra, hogy pedagógiai munkájuk során, hogyan közelíthetnek meg olyan társadalmi és kulturális kérdéseket (etnikai és nemi hovatartozás), melyek állandó kísérői a szaktárggyal való foglalkozásnak.
2. Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint
A tantárgy témaköre nagyban hagyatkozik a hallgatók általános pedagógiai és pszichológiai, fejlődés-lélektani, valamint szakmódszertani tanulmányaikra és ismereteikre. A hallgatók konstruktívan felhasználhatják a gyakorló tanítás során szerzett személyes tapasztalataikat, valamint a társadalomról és a különböző kultúrákról szerzett élményeiket.
3. A tantárgy tartalma
1. A nemi szerepek és nemi sztereotípiák és azok kialakulása, társadalmi szerepek tanulásának különböző elméletei: a szocializáció folyamata, viselkedéselméleti magyarázat, szerep- vagy rendszerelméleti magyarázat.
2. Az iskola által közvetített tudás jellege: a tantárgyak tartalmai és a szaktudományokhoz való kötődésük, a tanterv.
3. Az iskola, mint társadalmi intézmény, annak struktúrája / irányítási elvei: nevelési célok, szervezetszociológiai értelmezés, európai közoktatási modellek.
4. A nemek és az adottságok / készségek / tehetség - különböző tanulási módszerek és stílusok: intelligencia, mentális képességek, motiváció, a tanulási folyamatok identitásközpontúsága / tanulóközpontúság.
5. A nemek és a kommunikáció: a pedagógia és a kommunikációelmélet találkozása, az oktatás és nevelés, mint szimbolikus interakció.
6. Tanári (és szülői) vélekedések és elvárások a tanulmányi előmenetelt, tantárgyi érdeklődést, viselkedést illetően: külső és belső elvárások, a tekintély szerepe.
7. A nemek megjelenítése / ábrázolása a tankönyvekben (képi és szöveges).
8. Elfogultság / részrehajlás a számonkérésben és értékelésben, kulturális elvárások.
9. Nemzetközi és EU dokumentumok - irányelvek az oktatásban.
10. Az egyenrangúság és egyenlőség megvalósításának módszerei az oktatás és nevelés folyamatában.
11. A társadalmi nem és a nyelvtanítás.
12. A feminista pedagógia.
13. A nőnevelés története Magyarországon.
14. Beszámoló a hallgatók projektjeiről
4. A tantárgy oktatásának időterve
A tantárgy oktatására a 7-ik és 8-ik félévekben kerül sor.
Össz-óraszáma: 28
Elmélet: 0
Gyakorlat: 28
5. Évközi ellenőrzés módja
A hallgatói projektek, beszámolók és olvasónaplók rendszeres értékelése.
6. A számonkérés módja
Gyakorlati jegy
7. A tárgy előirt külső szakmai gyakorlatai
Nincs
8. Kötelező, illetve ajánlott irodalom
Elérhető a HÍR-NŐK weblapokon.
9. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása
A tantárgyhoz szükséges kötelező irodalmat az Angol Tanszék ill. a Központi Könyvtár bocsátja a hallgatók rendelkezésére. A hatékonyabb munka érdekében kiegészítésképpen használhatók az Angol Tanszéken és az Oktatástechnika Tanszéken rendelkezésre álló eszközök (magnetofon, videó, számítógép, stb.), valamint a Központi Könyvtárban fellelhető napi sajtó, periodikák, könyvek és elektronikus információhordozók.
10. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere
Az témába vágó publikációk nyomon követése, a témát érintő konferenciákon és műhelymunkában való részvétel.
11. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy interdiszciplinaritása miatt, szakmai kapcsolattartás és rendszeres konzultáció a társadalmi nemek tudománya témakörben kutató és tevékenykedő magyar szakértőkkel, valamint bekapcsolódás a nemzetközi, főleg európai szakmai szervezetek munkájába.
12. Személyi feltételek
Thun Éva
Gender, Identity and Citizenship
Gender, Identity and Citizenship
Throughout the course, there will be particular emphasis on the underlying theoretical concepts which explain the differences in experiencing and practicing citizenship.
The participants will be required to addresses the ways in which the division between the family/private and the political/public operate to exclude certain groups from citizenship and to recognize that citizenship is multi-tiered and formed through many different positions according to gender, ethnicity and urban/rural location.
The possibility of there being any meaningful identities has been challenged in some postmodernist and poststructuralist thought. In this context, we will explore the relationship between the notion of identity/identities and the concept of recognition.
A társadalmi nem, a személyes identitás és az állampolgárság összefüggései
A kurzus során azok az elméletek kerülnek előtérbe, melyek segítségével a állampolgársághoz fűződő jogok és az ezekről való vélekedések elemeit tárgyaljuk meg, azaz azt, hogyan értelmeződnek ezek a jogok a különböző kulturális és személyes identitással rendelkező állampolgárok tekintetében.
A kurzus célja, hogy fogalmi eszközöket és elméleti módszereket adjon annak megértéséhez, hogy főként a privát- és közszféra megkülönböztetése hogyan rétegzi a társadalmi, kulturális és állampolgári létet– társadalmi nem, etnikai identitás és az urbánus vagy vidéki környezet kontextusaiban, valamint hogyan befolyásolják ezek a kontextusok az emberi jogok, alkotmányos jogok és kulturális jogok érvényesítésének esélyeit.
A posztmodern és posztstrukturalista elméletek ma nagyban megkérdőjelezik az identitás értelmezési lehetőségét, az individuális szinten túl. Ennek ellenére a társadalmi és kulturális szférában, a társadalmi nemek tudománya értelmezési kereteit alkalmazva, érdemes megvizsgálni az individuális identitás és a társadalmi kulturális be/elfogadás összefüggéseit.
Afshar, Haleh and Mary Maynard. The Dynamics of ‘Race’ and Gender: Some Feminist Interpretations. London: Taylor & Francis, 1994.
Giddens, Anthony. Modernity and Self-Identity. Cambridge: Polity Press, 1991.
Kymlicka, Will. Multicultural Citizenship: A Liberal Theory of Minority Rights Oxford: Clarendon Press, 1995.
Pateman, Carole. The Sexual Contract Cambridge: Polity Press. 1988.
Nicholson, Linda J. (ed). Feminism/Postmodernism. London: Routledge. 1990.
Gender and Cultural Practice
Gender and Cultural Practice
The aim of the course is to examine the ways in which ideas of gender actively shape our perceptions, responses and customs in the cultural sphere. Our central concern is the continuing significance to the contemporary world of gender as a marker of difference in society and culture, and as a category of social analysis.
We explore differences within genders as well as between them, and consider how gender intersects with other forms of social division, such as ethnicity, class, nationality and sexuality.
A comparative and historical perspective ensures sensitivity to the variability of gender relations across time and space, and to recent transformations of gender relations.
Specifically, the course participants will investigate the sites of gender identity negotiation (e.g. nation, body, family) and cultural institutions (e.g. television, film, museums, art galleries).
A társadalmi nem jelentései a kultúra gyakorlásának színterein
A kurzus célja, hogy számba vegye azokat a társadalmi nem jelentéséről és szerepéről alkotott vélekedéseket, melyek a kultúra gyakorlása során a „gender”-hez kapcsolódó reprezentációkat és szokásokat befolyásolja. A kurzus ráirányítja a figyelmet arra, hogy a társadalmi nem kategóriája a mai kulturális közegekben a társadalmi különbségek egyik jellegzetes markere, ezért lényeges szerepe van a kultúra elemzésének tárgyaként és módszereként.
A téma összehasonlító módú és történeti perspektívájú feldolgozása a biztosítéka annak, hogy a „gender” kategóriájának térben és időben való változatossága és változtathatósága megértése a kérdés iránti érzékenységet alakítja ki a kurzus résztvevőiben.
A kurzus során különös figyelmet kap azoknak a (valóságos és szimbolikus) kulturális “helyszíneknek” a vizsgálata, melyekben a társadalmi nemhez kötődő identitások kialakulnak, (pl. nemzet, test, család) valamint a kulturális intézmények színerei (pl. film, televízió, képzőművészet).
Brooks, Ann. Postfeminisms. Feminism, Cultural Theory and Cultural Forms. London and New York. Routledge, 1197.
Buikema, Rosemarie and Anneke Smelik. Women 's Studies and Culture: A Feminist Introduction to the Humanities. Zedbooks: London, 1995.
Simon, Sherry. Gender in Translation. Cultural Identity and the Politics of Transmission. London and New York: Routledge, 1996.
Skeggs, Beverley (ed). Feminist Cultural Theory. Process and Production. Manchester and New York: Manchester University Press, 1995.
Wood, Julia T. Gendered Lives: Communication, Gender, and Culture. Belmont, CA: Wadsworth Publishing Company, 1994.
A nemek tudományának alkalmazása az oktatásban
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tanárképző Főiskolai Kar
Angol Tanszék
1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.
Tel/fax: 352-8969
A nemek tudományának alkalmazása az oktatásban
TANTÁRGYLEÍRÁS
1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései
A magyar társadalomtudományi és pedagógiai elemzéseknek és a tanárképzésnek ma még kevéssé tárgyal területe a társadalmi nemek elsajátításának folyamata az oktatásban a “rejtett tanterv” szerint. Annak ellenére, hogy a magyar pedagógiai irodalomban meglehetősen hangsúlyosan megjelenik a társadalmi szerepek kérdése, igen kevés elemző jut el odáig, hogy a nemi szerepet és annak tanulási és átadási / szocializációjának folyamatát ás mikéntjét tárgyalja. Az tudomány elmélet, mind filozófiai, szociológiai, pszichológiai szinten az “embert” emlegeti ideálnak, aránytalanul hangsúlyozva a társadalmi és közösségi lét és cselekvés fontosságát, és szinte teljesen hanyagolva, az identitás és személyiség témakörét.
A társadalomtudományok interdiszciplináris jellegének és összetett voltának felismerése és az azokba való alapvető jártasság egyik legfontosabb előfeltétele egy tanár szakmai képzettségének. Ezt a már nemzetközileg elfogadott szemlétetet mutatja be kurzus a hallgatók filozófiai, pszichológiai és neveléselméleti tanulmányaira alapozva ismerteti meg őket a társadalmi nemek tanulmányozásának alap-elméleteivel.
A kurzus fel kívánja hívni a leendő tanár hallgatók figyelmét arra, hogy pedagógiai munkájuk során, hogyan közelíthetnek meg olyan társadalmi és kulturális kérdéseket (etnikai és nemi hovatartozás), melyek állandó kísérői a szaktárggyal való foglalkozásnak.
2. Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint
A tantárgy témaköre nagyban hagyatkozik a hallgatók általános pedagógiai és pszichológiai, fejlődés-lélektani, valamint szakmódszertani tanulmányaikra és ismereteikre. A hallgatók konstruktívan felhasználhatják a gyakorló tanítás során szerzett személyes tapasztalataikat, valamint a társadalomról és a különböző kultúrákról szerzett élményeiket.
3. A tantárgy tartalma
1. A nemi szerepek és nemi sztereotípiák és azok kialakulása, társadalmi szerepek tanulásának különböző elméletei: a szocializáció folyamata, viselkedéselméleti magyarázat, szerep- vagy rendszerelméleti magyarázat.
2. Az iskola által közvetített tudás jellege: a tantárgyak tartalmai és a szaktudományokhoz való kötődésük, a tanterv.
3. Az iskola, mint társadalmi intézmény, annak struktúrája / irányítási elvei: nevelési célok, szervezetszociológiai értelmezés, európai közoktatási modellek.
4. A nemek és az adottságok / készségek / tehetség - különböző tanulási módszerek és stílusok: intelligencia, mentális képességek, motiváció, a tanulási folyamatok identitásközpontúsága / tanulóközpontúság.
5. A nemek és a kommunikáció: a pedagógia és a kommunikációelmélet találkozása, az oktatás és nevelés, mint szimbolikus interakció.
6. Tanári (és szülői) vélekedések és elvárások a tanulmányi előmenetelt, tantárgyi érdeklődést, viselkedést illetően: külső és belső elvárások, a tekintély szerepe.
7. A nemek megjelenítése / ábrázolása a tankönyvekben (képi és szöveges).
8. Elfogultság / részrehajlás a számonkérésben és értékelésben, kulturális elvárások.
9. Nemzetközi és EU dokumentumok - irányelvek az oktatásban.
10. Az egyenrangúság és egyenlőség megvalósításának módszerei az oktatás és nevelés folyamatában.
11. A társadalmi nem és a nyelvtanítás.
12. A feminista pedagógia.
13. A nőnevelés története Magyarországon.
14. Beszámoló a hallgatók projektjeiről
4. A tantárgy oktatásának időterve
A tantárgy oktatására a 7-ik és 8-ik félévekben kerül sor.
Össz-óraszáma: 28
Elmélet: 0
Gyakorlat: 28
5. Évközi ellenőrzés módja
A hallgatói projektek, beszámolók és olvasónaplók rendszeres értékelése.
6. A számonkérés módja
Gyakorlati jegy
7. A tárgy előirt külső szakmai gyakorlatai
Nincs
8. Kötelező, illetve ajánlott irodalom
Elérhető a HÍR-NŐK web-lapon: http://www.tfk.elte.hu/hirnok/
9. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása
A tantárgyhoz szükséges kötelező irodalmat az Angol Tanszék ill. a Központi Könyvtár bocsátja a hallgatók rendelkezésére. A hatékonyabb munka érdekében kiegészítésképpen használhatók az Angol Tanszéken és az Oktatástechnika Tanszéken rendelkezésre álló eszközök (magnetofon, videó, számítógép, stb.), valamint a Központi Könyvtárban fellelhető napi sajtó, periodikák, könyvek és elektronikus információhordozók.
10. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények, kutatások követésének módszere
Az témába vágó publikációk nyomon követése, a témát érintő konferenciákon és műhelymunkában való részvétel.
11. A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy interdiszciplinaritása miatt, szakmai kapcsolattartás és rendszeres konzultáció a társadalmi nemek tudománya témakörben kutató és tevékenykedő magyar szakértőkkel, valamint bekapcsolódás a nemzetközi, főleg európai szakmai szervezetek munkájába.
12. Személyi feltételek
Thun Éva (thun@mail.tfk.elte.hu)
Medvedev Katalin
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)